Miért kell páramentesítő?
Az emberi szervezet számára ideális szint a 40-60 % közötti páratartalom, ezen az értéken még nem kezdődhet el a penészedés, az atkák szaporodása és más magas páratartalmat igénylő kártevő fejlődése. A magas páratartalom első megjelenésekor a lakástulajdonosok többféle ötletes megoldással próbálkoznak, úgymint fokozott fűtéssel és vele párhuzamos szellőztetéssel, Siesta típusi segédfűtések beállításával, kis tálakban só elhelyezése a lakás különböző pontjain, és még sorolhatnánk. Az egyre tökéletesebb légzárású nyílászárók és szigetelések elterjedésével kiemelt jelentőségűvé válik a lakóhelyiségek páratartalmának állandó szinten tartása, a fölös nedvesség eltávolítása és a penészesedés megakadályozása.
Ha a levegő relatív nedvességtartalma 60-65% fölé emelkedik, a különféle gombák és penészfélék élettere ideálissá válik. A magas relatív páratartalom az atkák számára is kellemes környezetet biztosít. A nedves környezetben töltött idő rossz közérzetet eredményez, és egészségkárosodáshoz is vezethet. A nedvességre érzékeny berendezések és a tárolt anyagok egyaránt károsodhatnak, a levegő nehézzé és fullasztóvá válik, ugyanakkor vízcseppek csapódnak ki mindenhol, ahol a levegő a telítettségi hőmérséklet alá hűl (pl. ablakon, falakon, mennyezeten és a sarkokban).
A hetvenes évek előtt épített épületek hőtechnikai tervezése általában nem elegendő a modern központi fűtések üzemeltetéséhez. A megfelelő hőszigetelés hiánya miatt a kritikus időszakban, a hajnali hirtelen lehűlés miatt a határoló falak felülete harmatponti hőmérséklet alá hűl. A belső levegő párája ezeken a felületeken kicsapódik. A levegő hőmérséklete közel állandó – általában 20-22 °C közötti -, a páratartalom változó. Ennek értékét a bentlakók száma és a térfogat aránya határozza meg. A levegő relatív páratartalmát emeli a főzés, a mosás, a fürdőszoba használatának gyakorisága, a mosott ruhák belső térben történő szárítása során keletkező pára.
Az élettani szempontból egészségesnek mondható páratartalom 40-60% közötti. A magasabb értékű páratartalom egészségtelen, és nagyobb a páralecsapódás esélye. A túlzott hőszigetelés és a belső felületek párazáró tulajdonsága emeli a bent rekedő pára mértékét. Ilyen párazáró felület lehet pl. a diszperziós festékekkel festett fal.
Pincék esetében a megfelelő szellőzés hiánya és a terepszint alatti elhelyezkedés miatt eleve magasabb a páratartalom, amit az esetleg nedves falszerkezetek kipárolgása még emel. A földdel érintkező, nem hőszigetelt falszerkezetek hőmérséklete csak nehezen változtatható, ezért a nyári időszakban a külső meleg és párás levegő beáramlása miatt gyakori a páralecsapódás. Sok szórakozóhely, söröző vagy billiárdszalon működik pincehelyiségekben, sőt nem kevés esetben boltok is az alagsorban találhatóak. Ezekben az helyiségekben különösen kellemetlen a párás, dohos levegő.
A nedvesség a levegőben természetes jelenség, de túlzott mértéke árthat egészségünknek, és a kicsapódó pára következtében számíthatunk a tárgyak, eszközök korróziójára, a falfelületek károsodására, penészesedésére. A festés elszíneződhet, a tapéta leválhat. Előfordul az is, hogy a gondosan végzett utólagos falszigetelés ellenére megmarad a helyiség levegőjének a túlzott páratartalma. A házilagos szárítás, mondjuk a gyakori szellőztetés, azután még ront a helyzeten, hiszen különösen nyáron, a viszonylag hideg falakon lecsapódik a melegebb külső levegő nedvességtartalma. A jelenség megszüntetéséhez a felesleges párát ki kell vonni a levegőből.
Hogy is működik a párátlanító vagy más néven páramentesítő készülék?
A párátlanítóban lévő kompresszoros (1) hűtőkör hideg elpárologtatóján (2) átáramoltatott nedves levegőből (3) kicsapódik a páratartalom (4). A lehűlt, és a nedvességtől megszabadított levegőt (5) a ventilátor segítségével átáramoltatjuk a meleg kondenzátoron (7), ezáltal visszamelegítjük azt majdnem az eredeti hőmérsékletre. A végeredmény, a levegőből eltávolítottuk a nedvességtartalmat anélkül, hogy a kifújt száraz levegő (8) hőmérsékletén változtattunk volna. A kicsapódott vízmennyiséget a kondenzátor alatti tartály (9) gyűjti össze, vagy a műanyag csövön elvezethetjük. A keringtetett levegőt a szívó rácsok alatti szűrő (10) megszűri. A páramentesítő, vagy párátlanító készülék elvonja a levegő felesleges nedvességtartalmát, ezzel kellemesebb életkörnyezetet teremt. A párátlanító működési elve a hűtve szárítás. A levegőt egy adott hőmérséklet alá hűti (telítettségi hőmérséklet), aminek következtében annak páratartalma kondenzvíz formájában kicsapódik. A készülék elektromos árammal működik, a nedvességet a levegő fizikai tulajdonságának (hőmérséklet) megváltoztatásával vonja ki. A lehűtött levegőt a párátlanító vissza is melegíti, így a helyiségben a hőmérséklet csökkenését nem idézi elő. Hasonló képpen mint a klímaberendezéseknél egy hideg hőcserélő felületen lecsapódik a helység nedvességtartalma, melyet a párátlanító készülékben található csepptálcán keresztül egy tartályba folyik. Esetleg említhetnénk azt is, amikor a fürdőszobában a hideg ablakfelületre gyűlik össze a helység páratartalma zuhanyzáskor. Ezt a jelenség elkerülhető párátlanító berendezés használatával, mert ha nem az ablakon, hanem a falakon csapódik le a nedvesség, akkor könnyen és gyorsan penészedni kezdhet a helység. A tartályba gyűlő vizet ki is vezethetjük bármilyen vizesblokkba is. A párátlanító tartály túlcsordulás elleni védelemmel rendelkezik, így ha az megtelik, leállítja magát a berendezés és a készüléken egy led világítani kezd, mely arra utal, hogy a párátlanító tartályát ürítsük ki. A párátlanító készülékek közül van olyan, amelyik 12 liter/nap kapacitású és olyan, ami 20 liter/nap teljesítménnyel rendelkezik. Ez az adat 30 C és 80 % páratartalom mellett értendő. Egyéb körülmények mellett változhat a teljesítménye a párátlanító készüléknek.
Páramentesítő:
Midea szobai párátlanító (MDF2-20DEN3)
A páramentesítő készülék a levegőt egy ventilátor segítségével először egy nagyon hideg majd egy nagyon meleg rácson szívja át. A hideg felületen a víz lecsapódik és az alsó víztartályba csöpög. A meleg felület a lehűtött levegőt az eredetileg beszívott hőmérsékletre melegíti fel. Tehát a készülék se nem hűti ,se nem melegíti jelentősen a helyiség levegőjét. Folyamatos működéshez a párátlanító készülék hátulján található egy vízkivezető csatlakozás.
- Halk működés 50 dBa
- Víztartály űrtartalma: 3,1 liter
- Átlátszó vízszint kijelző
- Beállítható páratartalom
- Páratartalom érzékelő és automatikus szabályzás
- Könnyen hordozható
- Áramszünet után újraindulás
- Energia takarékos párátlanítás
- Digitális kijelző
- Fogyasztás: 370 W
- Légszállítás: 200 m3/óra
- Kapacitás: 20 l/nap 30 C és 80 % páratartalom mellett
- Áramfelvétel: 1,7 A
- Kerekeken gördíthető
- Teli tartálynál automatikus kikapcsolás
- Kivezethető lefolyó, folyamatos üzem vagy fagyveszélyes helyen.
- 30 – 44 m2-es helyiségekben alkalmazható
- Méret: 348×508×238 mm (szél.mag.mélység)
- Nettó tömeg: 12 kg
Midea szobai párátlanító (MDF3-20DEN3)
- -20 liter/nap vízkiválasztás (30 C / 80% rH. mellett)
- -Beállítható páratartalom érték (35-80%)
- -450 W villamos teljesítmény felvétel
- -2 A áramfelvétel
- -50 dB zajszint
- -200 m3/óra légszállítás
- -Hordozható kivitel
- -3,1 literes (kivehető) vízgyüjtő tartály
- -13,5 kg
- -340*480*235 mm
- -automata vészleállítás, tartály telítettség esetén
- -2 év teljes körű garancia
- -Származási ország: Kína
Ha csorog a víz az ablakon vagy penészesdnek a sarkok, akkor a MIDEA MDF3-20DEN3 páramentesítő a megoldás. A magas páratartalom károsítja az egészségét és az épületek szerkezetében egészségre ártalmas elváltozásokat okoz.
Tipp: A fürdőszobában kiteregetett ruhák néhány óra alatt szárazak lesznek a MIDEA MDF3-20DEN3 páramentesítő készülék segítségével. Próbálja ki! Nem fog csalódni.
Kapcsolódó dokumentumok: