Nyugat-Európában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a természetes hűtőközegek használatára. A széndioxid mint hűtőközeg rengeteg kihívást és lehetőséget is jelent a hagyományos hűtéstechnika területéhez képest. Megfelelő tervezéssel, az előnyök kihasználásával az ára is egyre elérhetőbb, bár még valamivel magasabb, mint a hagyományos hűtéstechnika rendszereké.
A hűtéstechnika és az épületgépészet határát a hűtőgépek egységei között lévő csőhálózat jelenti: ennek szerelése épületgépész feladat, de a méretezés és egyéb műszaki kérdések már a hűtéstechnika szakember feladata.
A leggyakoribb hűtőközeg az úgynevezett freonok, illetve korszerű helyettesítőik. (A freonok használata a légkör ózonpajzsának károsító hatása miatt korlátozott, illetve folyamatosan kivonásra kerül.) A freonok úgynevezett halogénezett szénhidrogének: az angol CFC és a német FCKW elnevezések a szén, hidrogén, klór, és fluor összetevők kezdőbetűi. A freonos rendszer hűtéstechnikai körfolyamata a hirtelen térfogat-növekedés (terjeszkedés) hűtő hatását használja ki (klasszikus példa: szódásszifon patronja).
A rendszer elemei:
- A kompresszor, amely a gőz halmazállapotú freont nagy nyomáson összenyomja: eközben a közeg erősen felmelegszik.
- A kondenzátor, amely a nagynyomású freont hűtéssel folyadék halmazállapotúra kondenzálja (ez a részegység szabadtéri elhelyezésű, vagy szabadtérbe szellőzik).
- Az elpárologtató, ahol egy szűk keresztmetszetű szelepen (expanziós szelep, fojtószelep) át a hűtő hőcserélőbe kerülve a freon ismét gőz halmazállapotúvá válik: eközben kifejti hűtőhatását, és a folyamat kezdődik elölről.
Ezenkívül felhasználnak egyéb hűtőeffektusokat is (például: ammóniás hűtőgépek, abszorpciós folyadékhűtők), azonban az összes közül ez a legjobb hatásfokú, valamint a legelterjedtebb. Hűtőgépek telepítésénél (ez túlnyomásos égőjű kazánokra is vonatkozik) ügyelni kell a zaj- és rezgésvédelmi szempontokra.
Hűtéstechnika a gyakorlatban:
A hűtött helyiségben a hűtéstechnika (a légtechnikát leszámítva) a gyakorlatban kétféle megoldással használatos:a helyiségben lévő nemkívánatos hőmennyiséget direkt vagy indirekt hűtésű készülékkel vonhatjuk el.
Direkt, (közvetlen) hűtéstechnika:
A direkt megoldásnál maga az elpárologtató egység jelenik meg a helyiségben: a körfolyamat többi berendezése egy készülékházban kültérben kerül elhelyezésre. A beltéri egységek, elpárologtatók, hőcserélők lehetséges darabszámát a kültéri egység, aggregát kompresszorának teljesítménye határozza meg. Léteznek egydobozos, kompakt, monoblokk rendszerű megoldások is. Ezek áruktól függetlenül a low-end kategóriát képviselik.
Indirekt, (közvetett) hűtéstechnika:
Az indirekt megoldásnál vizet vagy bármilyen más közeget hűtünk, amellyel – leggyakoribb megoldás – a helyiségben elhelyezett úgynevezett fan-coil, vagy egyéb hőcserélőket, készülékeket látunk el, hűtési energiával.
Ipari hűtéstechnika
Cégünk fő profiljába tartozik az ipari hűtéstechnikai rendszerek tervezése és kivitelezése is. E tevékenységünkre szakmai garancia kollégáink felkészültsége. Az iparág folyamatos technológiai fejlődése miatt munkatársainkat folyamatos továbbképzésben részesítjük, hazai és nemzetközileg auditált képzések keretében.
Az ipari hűtéstechnikai rendszerek szinte minden esetben egyedi tervezést, helyszíni felmérést igényelnek, sokszor igen kényes igényeket kell kielégíteni.
E rendszerek közűl az alábbiak kivitelezését vállaljuk:
- hűtőházak
- hűtőkamrák
- sokkoló kamrák
- hűvös helységek
- tárolók
- szárítók
- különleges kialakítású, speciális hűtőgépek
E berendezések egyedi kialakításúak, a megfelelő típus kiválasztásához, ajánlatkéréshez kérje központi irodánk segítségét.







