Az energia már ma is költséges, egyre drágul, ezért napjainkban különösen fontos az energiatakarékos fűtés, általában az energiatakarékos rendszerek alkalmazása. A több hónapos fűtési időszakban szükséges a lakások illetve családi házak gazdaságos melegítése. Ennek elérésére a magyarországi piacon többféle fűtéstechnika alkalmazást találunk.

Az energiatakarékosság, a megújuló energiák hasznosítása előtérbe került, és megállapíthatjuk, hogy ez a jövő. Az energia manapság igen drága, magas a gáz és villanyszámla, a fűtésszámla! Teljesen normális, hogy a környezetvédelem mellett, fontos szempont saját pénztárcánk védelme az energiatakarékossággal. A zöld energia hasznosítása világszerte felfutó ágazat.

FONTOS tisztázni egy nagyon lényeges tényt! Energia nincs ingyen! Az alternatív megoldások többsége továbbra is tartogat rezsiszámlát, ám csökkenti azokat.

Hőszivattyús fűtés (THERMO- V)

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. (Mert külső energia felhasználása nélkül , “magától” a hő csak melegebb helyről tud a hidegebb hely felé áramlani.)
A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú például a “föld” (talaj, talajvíz) és a ház belső terei között szállít hőt.
A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A szállítási irányon változtatva télen a talajtól hőt elvonva fűthetünk, nyáron a talajt melegítve hűthetjük a házat. (illetve melegvizet állíthatunk elő télen-nyáron)
A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal (COP=Coefficient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált hajtási teljesítménynek. Ez azonban az év folyamán változhat a hőforrás hőmérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám (JAZ – Jahresarbeitszahl:éves munkaszám) pontosabb képet ad a hőszivattyú teljesítményéről. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.)

Mik a hőszivattyú előnyei?

-          Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt energiát hasznosítja.

-          Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk.

-          Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi (monovalens rendszer), nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag kibocsájtás.

A hőszivattyú felhasználási területei?

-fűtés:
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő.
Monovalens rendszer: a ház teljes fűtési energiaszükségletét biztosítja
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is.
-melegvíz-készítés:
Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60 °C, emiatt a melegvíz hőmérséklete 60 °C alatt marad.
-hűtés:
A folyamat megfordításával a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.

A nap energiájának hasznosítása

Az utóbbi években eljutottunk odáig, hogy már az általános iskola alsó tagozatának tanulói is tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy Földünket teljes mértékben kihasználtuk. A Föld által nyújtott energiakészletek, főként a földgáz és a kőolaj egyre inkább fogy, melynek általunk látható mutatója az árak rohamos emelkedése. Ez nem is vita téma, hiszen ezzel Ön is havonta kénytelen szembesülni számlák formájában. Szidhatjuk érte a kormányt, vagy a kereskedőket, akár a világ válságot is, mindez azonban csak halogatása lenne annak a ténynek, mellyel szembe kell néznünk előbb-utóbb, új energiaforrást kell találnunk.

Pár évvel ezelőtt még luxusnak számított, ha valaki új energiaforrások felé nézett, és egy esetleges építkezés során újdonságokat vezetett be. Érdekes, hogy pár év múlva viszont az eddig megszokott gáz és kőolaj használat lesz a luxus. Mondhatjuk, hogy ugyan messze van az még, de sajnos közelebb van, mint azt gondolnánk. Bármilyen kényelmetlen ezzel szembe nézni, előbb-utóbb muszáj lesz.

A Nap egy olyan energiaforrás, mely kiapadhatatlannak tűnik jelenleg. Meleget és fényt biztosít, életek milliárdjai függnek tőle Földünkön. Mindössze be kell gyűjteni jótékony energiáját, és máris megoldásra találtunk. Egy-két évtizeddel ezelőtt még sci-fi műfaj részét képezte volna egy ilyen megoldás, de ma már a korszerű technológiának köszönhetően, alkalmazhatóvá vált. Képesek vagyunk technikai segítséggel a Nap energiáját villamos energiává átalakítani. Ez nagyszerű dolog, hiszen adott a válasz a problémára, mely mára már nyakunkra hágott kissé.

Két másik nézőpont is létezik a fentin kívül, mely a napenergia hasznosítása mellett szól. Az egyik a gazdaságosság, hiszen nincs termék, mely elfogyhatna, mint az egyéb energiahordozók esetében. Tehát, ha az előző probléma nem létezne, akkor is érdemes lenne változtatni energiafelhasználási szokásainkon, de mint tudjuk a megszokás nagy úr, és emberek lévén nehezen változtatunk a jól bevált módszereken.

A másik fontos nézőpont a környezetvédelem. El kell ismernünk, hogy Földünk elszennyeződésében, továbbá a globális felmelegedésben erős szerepet játszik az energiafelhasználásunk módja. Amennyiben nem lennének fogyóban a hagyományos energiahordozó készletek, valamint gazdaságosabb sem lenne, még abban az esetben is kénytelenek lennénk tiszta energiahordozót találni, még azelőtt, mielőtt teljesen lakhatatlanná tennénk Földünket. Nagy szavaknak tűnnek, de érdemes végig gondolni, hogy milyen állapotban van saját szervezetünk, és ezt milyen mértékben befolyásolja negatív irányba az elszennyeződés. Ebből a szemszögből tekintve mégis köze van minden egyes ember életéhez, és személy szerint Önre is hatással van ez nap mint nap, el se hinné mennyire erőteljesen befolyásolja az egészségét és a várható életkorát.

Évekkel ezelőtt egyértelmű volt, hogy a napenergia hasznosítása csak a kiváltságosokat illeti meg, hiszen ilyen mértékű befektetést nagyon kevesen engedhettek meg maguknak. Azonban az idő előrehaladtával folytak a kutatások, ráadásul egyre több pénzt fordítottak a kutatásokra és a működőképes rendszerek fejlesztésére. A kutatások nyilván arra vonatkoztak, hogy a rendszerek egyre nagyobb hatásfokkal működjenek, valamint az üzembe helyezésük és az üzemeltetésük egyre alacsonyabb áron legyen elérhető. A cél alapvetően az, hogy egyre többen álljanak át egy új rendszer alkalmazására, és lehetőleg még azelőtt, hogy ez túl késő lenne.

Sajnos sokakban ma is egy homályos folt a napenergia hasznosításának lehetősége, hiszen ugyanúgy elérhetetlennek vagy sci-fi-nek tarjuk, mint húsz évvel ezelőtt, pedig azóta rengeteg minden változott, a rendszerekhez való hozzáférés is. Ezt a honlapot azért hoztuk létre, hogy Ön valós információkhoz jusson és eltörölje a régi tévhiteket.

Napkollektorok jellemzői:

A megújuló energia felhasználására a következő készülékek alkalmasak: napkollektor, síkkollektor, vákuumcsöves napkollektor, sajáttartályos napkollektor. Sokan összekeverik a napelem modulokat, melyek áramot állítanak elő, a napkollektor rendszerekkel, melyek melegvizet készítenek.

A napkollektor vizet melegít, amit felhasználhatunk azonnal használható melegvízként, vagy fordíthatjuk az előállított melegvizet fűtésrásegítésre padló- és falfűtési rendszerek esetében, így átalakítás nélkül felhasználható a megtermelt energia.

A vákuumcsöves napkollektor jellemzője a kis méret és a gigantikus teljesítmény, melyet a kiváló minőségű anyagok felhasználásának köszönhetünk.

A síkkollektor jellemzője a gigantikus teljesítmény, tetszetős kivitel, könnyű telepíthetőség.

A szolár állomás a napkollektor rendszerek elengedhetetlen része. A hőszigetelt és esztétikus készülékben található integrált vezérlést, szivattyút, biztonsági szelepeket, nyomásmérőt, átfolyás-mérőt és visszajelző elemeket nem kell a szolár tartály közelében a falon külön-külön elhelyezni.

A szolár vezérlés alkalmazásával és precíz beállításával lehet teljesen automatizálttá tenni vákuumcsöves napkollektor és síkkollektor rendszereket.

A napkollektor és megújuló energia felhasználó rendszerek telepítéséhez szükséges szolár szerelési anyagokkal és összes tartozékokkal (ideértve a réz és műanyag csöveket, a csatlakoztatáshoz szükséges fittingeket, hőmérsékletérzékelőket, szivattyúkat, back-cool egységeket) állunk rendelkezésére.

 

Hővisszanyerő szellőztető rendszer (ECO- V)

Elsőként felvetődhet a kérdés, hogy mire is alkalmas a hővisszanyerő szellőztető rendszer?

Nem csak szellőztetésről van szó, a lényeg nem a szellőztetés, hanem a hővisszanyerés!

Épület energetika

A családi házak hőszükséglete örvendetesen lecsökkent az elmúlt években. A folyamat egyik hajtóereje a hazai energetikai előírások szigorodása, másik hajtóereje pedig az, hogy végre az építtetők érdeklődési körébe került az épületenergetika. Végre felteszik a kérdést, hogy „mennyibe fog kerülni a házat kifűteni, hűteni?” Az energiatakarékos megoldások iránt az elmúlt 2-3 évben végre megnőtt a kereslet. Az építtetők jobb u értékű falazattal, vastagabb hőszigeteléssel, jobb minőségű nyílászárókkal építkeznek.
Az épületgépészet forradalma még várat magára, a kiváló hőszigetelésű épületet a legtöbben még ma is a „fűteni” akarják.
A hővisszanyerő szellőztetés említésekor  a legtöbben valamilyen újabb „extra”, milliós berendezésre gondolnak, és elzárkóznak a gondolattól. Hosszasan kell magyarázni, hogy a hővisszanyerés miatt a fűtési hőszükséglet 30-50%-kal csökkenthető, és csökken a hűtési igény is! Emiatt kisebb hőszivattyút (gázkazánt), kisebb padló / falfelületet kell fűteni/hűteni, és ez bizony megtakarított pénz!
A hőenergia és hidegenergia takarékos előállítása fontos, de legalább annyira fontos, hogy ezekből a lehető legkevesebbet igényelje az épület. Ennek gépészeti eszköze, ha az épületben keletkező hőt visszanyerjük, azaz hővisszanyerő szellőzést építünk. Ha ezután az épület energiaigénye nagyon alacsony (5-6 kW), akkor már nem érdemes drága eszközöket beépíteni, hiszen leegyszerűsítve „nincs amin takarékoskodni lehetne”.

Gyakori félreértés, hogy az épületben a hőt nem csak a fűtési rendszer „juttatja be”. A hő a gépek, emberek hőleadásával, és főleg a napsugárzás által „képződik”, mégpedig nem elhanyagolható mennyiségben.

Komfort és páratartalom

Sokkal egyszerűbb megmagyarázni a hővisszanyerős szellőzés komfortban jelentkező előnyeit. Példa lehet erre a lezárt befőttesüveg, hogy milyen érzés egy lezárt, légtömör épületben élni. Általában azonnal megértik, és páran a polisztirol (EPS) hőszigetelésekre vezetik vissza a problémát. Nem igaz. Az EPS valóban lezár, de a „lélegző” kőzetgyapot alkalmazása nem megoldás. Az épületből a párát, elhasznált levegőt ki kell vezetni, és helyére friss levegőt kell adagolni. Ezt végzi a hővisszanyerő szellőztetés azzal a kiegészítéssel, hogy a gép hőcserélőjében a két légáram elhalad egymás mellett, és ha elegendően magas a hatásfok, akkor a bentről elszívott meleg levegő ÁTADJA a hőjét a kintről beszívott hideg levegőnek, azaz az épületben képződött hőt visszanyertük! Az épületben mindig friss levegő lesz, és a pára sem dúsul fel! Penészesedési problémák nem lépnek fel.

Entalpia hőcserélő

A hőátadás hatásfoka tovább javítható ún. entalpia hőcserélő alkalmazásával. Ezzel a hőcserélővel nem csupán a két légáram hőtartalma, hanem a belső páradús levegő rejtett hője (entalpiája) is visszanyerhető így jelentősen javul a gép hatásfoka. A kondenzációs kazánoknál „megszokott” számítási elvet használva, akár 100% fölé. Még izgalmasabb az entalpia hőcserélő téli komfortra gyakorolt pozitív hatása, ilyenkor ugyanis a nagyon hideg (emiatt nagyon száraz) külső levegő az épület belső levegőjét túlzottan kiszáríthatja, ilyenkor az erre érzékenyek panaszkodnak. Az entalpia hőcserélő fordítva is működik, azaz nyáron, pl. egy zivatar előtti kellemetlenül magas páratartalom nem jut be a lakásba. Mivel az entalpiás hőcserélővel szerelt gépek többletköltsége a teljes rendszer árához képest alacsonyak (pár százalék) ezért ezt szoktuk javasolni. Az elérhető magasabb hatásfok, és a magasabb komfort bőségesen megér ennyit. A standard gépet választók egyébként később cserélhetik a gép hőcserélőjét.

Előhűtés, fagymentesítés

A beszívott levegő nyáron a talajba elhelyezett csövekkel előhűthető, így az épület kellemes, hűvösebb levegővel átöblíthető. Ha a beszívott levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a belső, akkor a légáram a gép hőcserélőjét megkerülve, egy bypass (kerülő) ágon áramlik, így a hűtő hatás érvényesülhet. Vigyázat, a szellőztető rendszer nem fűtő és nem hűtő eszköz! A jellemző szobánkénti térfogatáramok (30-40 m3/h) kizárólag szellőztetésre alkalmasak. Ha a szobába néhány száz Watt hőenergiát szeretnénk juttatni, az sokkal nagyobb térfogatárammal, így sokkal nagyobb csőátmérővel járna, ezt a fajta fűtést légfűtésnek nevezzük, lakóépületekben nem alkalmas.
Télen a hőcserélő elfagyását kell megakadályozni. Erre is kiválóan alkalmas a földben elhelyezett csőrendszer.

Vajon megéri?

A válasz: IGEN, ma már nem érdemes hővisszanyerős szellőztető nélkül építeni. A napkollektor és a hőszivattyú esetén sokszor megkérdőjeleződik a beruházás gazdaságossága, és több műszaki feltételnek is teljesülni kell ahhoz, hogy ezek a beruházások csupán pénzügyi szemlélettel is értelmesek legyenek. A hővisszanyerő szellőzés esetében egyetlen ilyen műszaki feltétel van, ez a légtömörség. Minél légtömörebb az épület, annál inkább „kívánkozik bele” a hővisszanyerő szellőző rendszer. Mindent összevetve a kontrollált szellőzés logikus döntés, és egyértelműen megéri az építtetőnek.

 

Kapcsolódó dokumentumok:

Energiatakarékos rendszerek katalógus letöltés!

LG_THERMA V. katalógus.letöltés!